Utód Project

Események

Izgalmasan indult a hét.

Pár héttel ezelőtt beszéltünk a védőnővel arról,hogy a kerület az egészséges rendelés keretein belül ingyenes, 4 alkalmas babamasszázs tanfolyamot tart. Én – ellentétben, a lökött férjemmel -, hiszem az érintés erejének fontosságát. Így rögtön felcsillant a szemem a tanfolyam hallatán. Ha fizetni is kellett volna, akkor is belevágok, az említett dolog okán.

Szóval hétfőn elmentünk masszírozásra. A láb és a pocak masszázsa volt soron.  Simi volt az egyetlen, akinek hangja sem volt. A mellettünk lévő szumós kislány (életemben nem láttam még ennyire kövér babát, magassága megegyezett Simijével, azonban súlya majd 2x annyi volt) folyamatosan sírt. A szemben lévő kislány végig hisztizett, melynek tetőpontja a poci masszírozásnál csúcsosodott ki. Simi szemlélődve tűrte, hogy kevés bénázással végrehajtsam a masszázst.

Aztán szépen, lassan hazagurultunk, s egy órával később érkezett a doktor néni két oltással a tarsolyában, a harmadik meg a hűtőben tanyázott. Az első, rotavírus elleni oltást pociba kapta Simi, szájon át. A doktor néni, mindenegyes korty után hozzátette, hogy nem köpködjük ki, hisz 18ezer Ft. :D Aztán a második oltást a jobb combjába kapta. Itt csak kicsit sírt fel, de simogatással sikerült megnyugtatni. Aztán jött a harmadik oltás a bal combjába, amit már nem tűrt annyira rezignáltan, mint a másodikat. Na, itt már keserves, eget-földet rengető, a szó szoros értelmében üvöltéssel kísért sírás következett. Kevés abajgatás és cumi segítségével sikerült megnyugtatni így is pár perc alatt. Egy hős ez a gyerek. Még a doktor néni szerint is kivételesen jól viselte az oltást,(izomba kapta) pedig ő aztán lát egyet és mást.

A doktor  néni javaslatára, megelőzésre kapott is 2x fél lázcsillapító kúpot (mellesleg a jó édes ősi mesterséget űző édesanyukáját a gyógyszergyártó cégnek, hisz nem félbe vágható a gyógyszer, hanem csak lehántolható apró morzsikákban a gyógyszer fele, ergó pocsékba megy, hiszen használhatatlan). Picit bágyadt is volt hétfőn a továbbiakban, aztán még tegnap, és volt is egy pici hőemelkedése, de a súlyosbodást hárítottuk egy újabb kúppal. (persze csak receptre váltható ki, és azt nem írattam, nem számolva azzal, hogy hiába fél, ha az egész fele használható csak fel…)

A hét további részében még megyünk egyszer masszírozásra, majd a jövő hét folyamán még 2x.

Ja és még valami: asszem sikerült egy óriás bébit összehoznunk, mert Simi a 4 hónapos gyerekek méretével rendelkezik, pedig csak 18-án volt 2 hónapos. :D

Waiting for the MÁK, izé APEH

Múltkori szösszenetemben említettem, hogy próbálom 
felhívni az APEH-t az adószám és kártya ügyében. Na hát sikerült. Ezen gyönyörű esemény sorozatot, az alant lévő elbeszélő költeményben tálalnám a nagyérdemű elé. Ja elöljáróban annyit, hogy kívánom a Petneházy utcai APEH telefon központosának, hogy a legközelebbi ügyintézésekor, egy hasonlóan jóindulatú valakit fogjon ki mint ő maga, s akkor fel is akaszthatja magát egyúttal.

Nos a múltkor említettem, hogy majdnem elszaladtam a kerületileg illetékes APEH-hez.  Mint utóbb kiderült, nagyon jól tettem, hogy nem tettem. Tehát a tények:

- Hívogatom kerületi APEH-t 2 napig eredmény: semmi.

- Hívom másik APEH-t, eredmény: nagy büdös semmi.

- Hívom a harmadik APEH-t, (ez lészen Petneházy utcai) eredmény: egy borzasztó utálatos faszi elmagyarázta, hogy kuss a nevem, majd küldik. Hogy mikor? Majd. Ha nem tetszik, akkor menjek be a kerületbe és kérjek igazolást erről. Tehát neki kurva egyszerű volt, hogy egy 5 hetes gyerekkel majd én órákra beülök az APEH-be. Természetesen a népművészetianyagedényzet (gyk: köcsög) nem volt hajlandó senkit sem kapcsolni, aki megnézhette volna, hogy elkészült-e egyáltalán, vagy kiküldték-e már.

- Ezért újfent hívogatni kezdtem a kerületit eredmény: nagy büdös semminél is büdösebb. Természetesen nem vette fel kutya sem a telefont. Melyre később azt a frappáns magyarázatot kaptam, hogy kevesen vannak szegények és nem érnek rá felvenni, így sajnálják őket, de sok dolguk mellett, no telefon…

- Újfent hívogatás Petneházy felé: eredmény semmi, telefont nem veszi fel a központ (nem vagyok elveszett gyermek, s miután az elmúlt 11 évből 1,5 nem közigazgatásban dolgoztam, ezért ismerem a dörgést)

- Na ekkor kezdtem a negyedik APEH-t hívogatni, ahol hál’isten, kifogtam egy teljesen normális és kedves ügyintéző hölgyet, aki elmagyarázta, hogy tényleg a Petneházy utcaival kell beszélnem, mert ott gyártják a kártyákat. Megadta az osztály nevét is, hogy hol kell érdeklődnöm. Ja és mellesleg a kerületi nem is tud kiadni igazolást, csak a régiós.

- Újra hívogatni kezdtem Petneházy-t, ahol másfél nap után vették fel a telefont. A fent említett edényzet nem volt hajlandó kapcsolni az osztályt, amit a hölgy megadott. Megint kioktatott, és ocsmány stílusban elmagyarázta az adatvédelmi törvényt. Persze azon aspektusát, amivel még véletlenül sem kell segítenie. A végén annyira felmérgesített, hogy köszönés nélkül lecsaptam, mert elküldtem volna az ősi mesterséget űző nőnemű szülőjébe…

- Na ekkor visszahívtam a negyedik APEH-t, ahol reméltem megint sikerül a kedves hölggyel beszélnem és tudna adni egy közvetlen számot. Itt nem sikerült a hölgyet kifognom, de sikerült egy hasonlóan empatikus urat, aki elmondta, hogy igazam van amiért nem indulok el. S azt is, hogy sok a panasz az edényzetre, mert mi lenne ha mozgássérült lennék? Akkor is elküldene sorba ülni? Így adott egy másik telefonszámot a régiós központhoz.

- Na itt sikerült ismét egy bunkóidot kifognom, aki szintén kioktatott, ugyanazt elmondta. De hál’isten ő legalább kapcsolta az ügyfélszolgálatot, amit az úr ajánlott a negyedik APEH-ből.

-Azonban ezután, végre egy kedves hölgyet kifogtam. Aki végre temérdek telefon után, elmondta, hogy nem küldték, sőt egy darabig nem is fogják küldeni, ugyanis elfogyott a fólia. De ha bemegyek ad ki igazolást. Neki is elmondtam, hogy nem tudok órákat sorban ülni, hiszen egy ekkor már 6 hetes gyerek, azért nem egy kutya aki tud várni a kajára… A hölgy nagyon kedvesen felajánlotta, hogyha bemegyek húzok egy sorszámot. Odasasszézom a pultjához és rögtön kiállítja az igazolást. Két etetés/szopizás között. Azonban délig be kell érnem hozzá, vagy ma 4-ig, mert sajnos csak addig vannak nyitva.

- Így miután a munkahelyemen is volt egy kicsi dolgom elindultunk. (Apája cége kérte az igazolást a gyermek után járó pótszabi igazolásához, mert neki adom a szabimat, hisz idén én egy napot sem vettem ki, így az a kettő már nem sok a maradék 30-hoz /köztisztviselőknek több jár, lehet irigykedni, de a fizetés szar!/ )

- 15 perc alatt sikerült megszerezni az igazolást, s a hölgy azt is elmondta, hogy hiába is adták át augusztus 28-án elkészítésre, az átlagos 2 hetes kiküldés helyett még ki sem nyomtatták…

Szóval sikerült nagy nehezen elintézni az igazolást az adóazonosítóról, mert sajnos jövő héten lejár a csp igazolás. Valahogy nincs kedvem még azért is futni egy kör, hisz szeretném megnyitni a start-számlát.

Összegezve annyit, hogy tök normális hangon próbáltam elintézni az egészet. S mégis ordenáré vitatkozásokba kellett belemennem, hogy egy olyan dolgot elintézzek, amit hivatalból kellene megcsinálniuk.

Csak kérdezném, hogyha nem tudják kinyomtatni, s a 30 napból 60-t csinálnak, akkor miért nem tudnak legalább egy igazolást küldeni, hogy te barom ne várjá má a kártyára me nem lesz egy darabig, de ezzel legalább tudsz valamit kezdeni?

Waiting for the adóazonosító... Fuck MÁK

Ma volt a bankban. Meg akartam nyitni Simikének a Start-számlát. (csp-t oda fogjuk utalni, amíg kapjuk) Jó, hogy itthon hagytam a MÁK igazolását a csp folyósításáról. De kérte volna az adóazonosítót is a néni. No az nincs! Felkiáltással, néztem értetlenül. A néni meg azért nézett értetlenül, hogy még nem kaptam meg a tájékoztatót a babakötvényről.

Kijöttem a bankból, s már éppen indultam az Apehba, - adóazonosítót kérni - mikor meggondoltam magam és még sem tettem. (kocsi szerelőnél, BKV jegyre meg nem akartam költeni) Utóbb kiderült kuva jól tettem... Mertenhogy az adóazonosítót tartalmazó levelet és a babakötvényről a tájékoztatót együtt kell megküldeniük hivatalból. Na ez az amit kibaxottul nem küldött meg a MÁK ez idáig. Amitől ultrazabos vagyok...

Egyik isminek egy hónapon belül megjött. Na, holnap lesz a napja, amikor fel fogom hívni a MÁK-ot, s érdeklődésemről teszek tanúbizonyságot, hogy mi a k.anyukájukért nem küldték meg. Tekintettel arra, hogy Simi ma 5 hetes... Ha esetleg lesz képe visszapofázni, úgy leüvöltöm a haját, hogy írmagja sem marad. UFFF.

Inkompatibilisek vagyunk

… így mi hárman. Mármint Simon, én na meg az alvás. Valahogy nem férünk össze. A hátamon már nem fekhetek, doki bácsi eltiltott. Ha a jobb oldalamon fekszem, Simi az epém nyomja, baloldalamon az egész oldalam. Ha nekem jó lenne, Simike jelzi, hogy neki nem jön be a téma…

Így marad a ringlispil effekt. Vagyis 20 percenként fordulok. Melynek következtében alvási hatékonyságom a nullára redukálódott.

A doki bácsi is kérdezte, hogy most már tényleg terhesség, s nem várandósság mi? :D Nagyon úgy fest az ábra…

Update: ezen nagyon jót röhögtem. Apája szerint, lassan állva kell aludnom, mint a pacikáknak... :D

Megjegyzés

Bárkit meg tudnék ölni egy hideg pohár vörösborért, Bacardiért vagy egy Cuba Libre-ért...

De tényleg. :D

Gyűlölöm a meleget

Valahogy annyira nyűgős vagyok, hogy csuda. Ilyenkor nagyon nem tanácsos velem ujjat húzni. Simán szét tudok verni bármit és bárkit.

Nya mindegy is, nem erről akartam írni. Tegnap voltunk először is a Domexben, meg van a szőnyeg. Délutánra már le is szegték és el is hozhattuk. Aztán kiszaladtunk az RS-be megnézni a Relax Combo Fotelt. Na ettől nem igazán dobtam el magam. Mind amellett, hogy drága is volt, még baromira ronda is. Férjecske még egy másik, ennél is drágábbal kacérkodott, de aztán ott hagytuk mindkettőt. Egyébként sincs túl jó véleményem az RS-ről. A kutya sem jött oda megérdeklődni, hogy mi az anyánkat keresünk ott, urambocsá’ óhajtanánk-e segítséget.

Ezután átgurultunk az Auchanba. Ott megvételeztük a heti első görögdinnyémet. Valahogy 3 hónapja – jóval a dinnyeszezon kezdete előtt – befészkelte az agyamba magát a cucc. Na, azóta rákattantam. Simán meg tudok enni egy fél dinnyét egyszerre. Jó, mondjuk el is vagyok kaja nélkül utána órákig. Aztán délután meglátogattuk utoljára a magánrendelésén a doki bácsit. Feltettem a kérdéseimet, a vizesedésről, a Balcsiról és megbeszéltük a szülésznő kérdést. Sajnos a vérnyomásom kicsit magas volt, köszönhetően annak, hogy mikor odaértünk a rendelő elé, nagyon rosszul éreztem magam. Rám jött a hányinger. Le lettem tiltva a sóról a vizesedés miatt. Azt mondta doki bácsi, hogy homeós bogyik játszanak, így majd vételezek egyet, mert ostoba mód ma elfelejtettem gyógyszertári utamon ezt megejteni.

Doktor bácsi után, meglátogattuk Apája egyik barátját, akitől egy babahordozót kaptunk kölcsön Simike első hónapjaira. Ő tapasztalatból lebeszélt minket a kicsi megvásárlásáról. Jön a tél, nem fogjuk tudni kihasználni. Simi várhatóan nagy baba lesz. Ruhában meg nem fog elférni. Ezért azt a konstrukciót választottuk, hogy későbbiekben fogunk majd egy nagyobb méretűt vásárolni neki.

A babahordozóval az autóban elgördültünk a Babaszafariba, ahol is rövid tanakodás után, némi készpénz hátrahagyásával hazahoztuk Simi babakocsiját. Mely a Chipolino család Ultra tagja. Nekem személy szerint a zöld tetszett leginkább, de az nem volt raktáron. Apája meg már egyébként is beleszeretett a kékbe. Na azóta is ragaszkodik a cucchoz. Betolta a gyerekszobába, ahonnét ki akartam hozni az új szőnyeg megóvásának okán, nyahát amit kaptam érte… Azt nekem nem szabad, majd ő. Így azóta megjelent egy negyedik is a kapcsolatunkban. Ultrácska Apája új szerelme… :DDD

Ma délelőtt elugrottunk az Ikeába, meglesni az ott fellelhető fotel állományt. 2 variáció volt. Végül az olcsóbb mellett döntöttünk, teljesen jó alapon. Ez laza 10e-rel kerül kevesebbe a másikhoz képest. (a hétvégén dió színűre kell festenem, mert a natúr színe nem megy a szobához) Megvételeztem a pelust tartó dobozkákat. Darabonként 445.-Ft-ért, mert a tetőért külön kellett fizetni. (de még így is fényévekre a ronda 4ezres Bippás, és a 20ezres Brendonos áraitól). Ja jut eszembe, a fotelhez nem vettünk lábtartót, mert nem kicsit benéztem. A lábtartó párna árát hittem a teljes lábtartóéhoz… Hát nem egészen volt így. Kb. 5x annyi volt mint én gondoltam, így otthagytuk. Vettem még Simonomnak csőrös cuki pohárkát, 2 lepedőt ( amibe essen bele a franc, mert itt 2 db pont tökéletes méretű kerül 795.-Ft-ba, míg múlt héten a nagyobból az Ázsiban 1 került 800.-Ft-ba, csak sajnos nem láttam meg előbb…) Vettem szösztelenítő kefét, 2 csomag gyerköci vállfát és még egy vékony karnist az ajtóhoz.

Szóval lassan kész a babaszoba, már csak a függöny és a lámpa hiányzik aminek megvételezésével a héten még egyszer megpróbálkozunk az OBI-ban.

Kelengye listát még át kell néznem, de remélhetőleg már csak az ágyraforgó hiányzik.

Heti összefoglaló

Hétfőn elugrottunk Monorra, hogy megvegyük a görgős szék alá a fóliát a parketta védelmében. Mondanom sem kell, hogy a szemét GPS-t a végén már ki akartam vágni a kocsiból… Remélem nem büntiznek meg minket azért, mert rávezetett minket az autópályára. Bár elég gyorsan lemásztunk róla.

Aztán visszafelé bementünk a Market Centrálba, ahol is van egy Tesco és akciós bébi rucik. Jó sokat költöttünk is. Viszont vettünk Siminek 2 kardigcsit, hiányzó bodykákat, és még több bodyt. Meg a ruci vasalásához ujjafát. ( ha valaki nem tudná, mini vasalódeszka amin az ingek ujját kell vasalni, de tök jó babaruhákhoz is). Aztán kapott a csöppöm végre szennyestartót is.

A héten szinte minden nap vasaltam. Már 2 flakon vasalófolyadékot elhasználtam.Asszem váltok desztillált vízre, mert azért kicsit sokba kerül. Csütörtökre nem jött meg a bútor, viszont péntekre igen. El is mentünk érte. Férjecske szépen összerakta. Már csak a szőnyeg és a fotel hiányzik a mini főnök szobájából.

Felszenvedtük a baldachin. Még jó, hogy Apája az üzletben megleste, hogyan kell felhelyezni rá, mert én néztem volna mint egy birka. Voltunk Ázsia Centerben, ahol megvettem a lepedőket. Kicsit nagyobbak, de majd megtűzöm alul őket biztosítótűvel. Vettünk még az Astiban pelust, marha jó áron. 190 Ft lett volna, de a kedvezménnyel 174,80-ra jött ki. Vettem is 20 db-ot. Vettünk még kádat. Végül állványzat nélkül, dugósat választottunk.

Tegnap kimostam a pelusokat, és sapikákat.  Tegnap elkezdtem a vasalását, ma befejeztem. Gyűlölöm a vasalást. De mást nem tehetek.

Ja a Tesóm javaslatára tegnap vételeztem a DM-ben mosózsákot és a maradék, kimosatlan plüssöket bedobtam a mosógépbe. Tök jók lettek. Így ezentúl fogom használni sűrűbben a zsákokat. 2 db-os csomi csak 620 Ft volt.  Megvettem még Simi leendő első pelusait. Baby Love-ot. Azt írták ez a legjobb újszülötteknek.  Vettem még fültisztító pálcikát is.

A lista szerint már csak a babakocsi hiányzik, illetve az ágyraforgó. Babakocsit egyenlőre nem vesszük meg, mert úgy néz ki kapunk babahordozót. Az ágyraforgó meg igen csak drága. És most már Férjecske is beleszeretett a macis Brendonosba. 

Ezen felül még kitaláltam egy extrát. Venni akartam tiszta pelus adagolót. De drágálom. Így inkább veszek az Ikeában 300 Ft-ért dobozt.

Ez+az

Tegnap sok minden történt. Pár héttel ezelőtt a Babaszafariban láttunk egy aranyos cuki bútort, amiben egy vésett zsiráf nézett az emberre. Ennek kapcsán elkezdtem nézelődni a neten, hogy mit és mennyiért lehet a készletből venni. Sajnos ez az üzlet nem igazán tartotta a teljes készletet. Kiderült időközben azonban, hogy van egy másik bútor család, ami kinézetben a zsiráfossal megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a faragvány ebben egy macit ábrázol. Na, ezután is elkezdtem nézelődni. Találtam is először Kapuváron egy üzletet véletlenszerűen. Fel is hívtam, közölték, hogy szállítanak Bp-re. Nagyon megörültem ennek. Bár Férjecske annak nem igazán örült, hogy 20 ezerrel drágább a zsiráfosnál, azonban így 3 részes helyett 5 részeset vehetünk.

Történt aztán, hogy a múlt hét folyamán megvételeztem (a szerint egyetlen valamire való babás újságot)a Kismama magazint. S lám, csodák csodájára kiderült, hogy az egyik Soroksáron található üzletben június hónapban ua áron lesz a macis bútor, mint Kapuváron. Seftiben fel is hívtam őket. Újabb öröm,  mert mindent árulnak.

No, tegnap elmentünk a bútorért. Sajnos időközben az önálló polcos szekrény elfogyott, s csak 2 hét múlva lesz. Illetve a kiságyból pedig csak csütörtökön. Nem baj, azért megrendeltük.

Hazajöttünk a bútorral. Természetesen én nem cipeltem, csak Férjecske. Majd miután közöltem vele, hogy most pedig megtekintjük a bútorzatot laponként, éktelen haragra gerjedt, s szerintem titokban szidta az Anyósát. :D Na mindegy. Egészen addig hisztizett, amíg ki nem bontottuk a nagyszekrényt. Mert sajnos jó volt a megérzésem. Oly módon serült volt két elem is, hogy azt nem tudtuk volna palástolni. Az egyik belső volt az ajtón, de a másik olyan szembetűnő sérülés, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Azonnal hívtam az üzletet. Bocsánatot kértek és mondták vigyük vissza az egészet, s mikor megjön a polc addigra lesz helyette új szekrény. Természetesen nem az üzlet hibája, hiszen ők sem látnak be a csomagolásba. Ez egyértelműen a gyártó hányavetisége volt, hogy képesek voltak egy ilyet becsomagolni, mert ezek nem szállítási sérülések. Nem is értem mit gondoltak, hogy nem fog feltűnni a vásárlónak? Na innentől kezdve Férjecske azért hisztizett, mert vissza kell vinni az egész szerkényt, s nem csak a sérült lapokat. :D

Azért pozitívum is akadt. Tetszett az üzlet hozzáállása a cseréhez. (bár csak pénteken visszük vissza, remélem nem lesz gond) Valamint a vásárlás mellé kaptunk törzsvásárlói kártyát, amivel 8% kedvezmény jár, illetve az 50ezer Ft feletti vásárlás okán, az egyszeri 5ezer Ft-os vásárlási utalvány helyett 2x5e Ft-ost, amin ruhát tudunk majd vásárolni. :D Tiszta jó. Még pár ruci hiányzik a kelengye listánkról majd itt jól beszerezzük.

A bútorozás után elautóztunk a doktor bácsimhoz, aki megvizsgálta Simonunkat. Már majdnem 2 kg-osak vagyunk. Pontosan 1700 gramm. Majd megint közölte, hogy hatalmas babákok vagyunk már most is. Amit ő az Elevit zabizásának tulajdonít. Kérte álljak le. Először a minden másnapi szedésben egyeztünk meg, de miután felírt folsavat és vasat, közösen úgy döntöttünk abbahagyom a szedését, s csak a másik készítményt fogom szedni. Aztán kérte, hogy válasszunk szülésznőt, hogy a későbbiekben már hozzá tudjunk majd járni szülés előtt. Azóta már választottunk is.

Legközelebb a 34. héten kell majd visszamennünk egy utolsó magánvizsgálatra, utána már csak a kórházban fogunk találkozni.

2 hét múlva pedig megyünk a hiper-szuper magánklinikára az újabb kontroll ultrahangra.

Nos, így indult az utolsó trimeszter. Már csak 10 hét remélhetőleg a kézzel fogható csoda megszületéséig. :D

Történések

Simike nem komázza az időjárás változást, rúgkapál kézzel-lábbal tőle.

Na korai volt az öröm. Elmentünk a Babaszafari másik üzletét meglesni ami közel van hozzánk. Illetve lett volna, ha nem Norbi pékség lenne a helyén… Felhívtam őket. Közölték már nincs meg az üzlet. Ami nem baj, hiszen a babakocsi és a bútor is onnét lesz, csak az bosszant minket, hogy akkor mi a szösznek van fent a neten a bolt címe? Mindegy. Jövő héten megyünk majd babakocsit és bútort rendelni. Meg az üzlet a Lidl mellett lett volna, így legalább bevásároltunk. :D